A FBAMSZ közleményében ismerteti: annak az 1,1 millió gépjármű-tulajdonosnak - köztük több mint 700 ezer személyautó üzembentartójának -, akiknek a kgfb szerződése továbbra is január elsejei évfordulós, az idén két nappal korábban, legkésőbb február 28-ig kell rendeznie esedékes díjrészletét. Az idei szökőévben a 60 napos díjfizetési haladék nem március 1-jén, hanem február 29-én jár le, mivel azonban mindkét nap hétvégére esik, a befizetésnek mindenképpen a február 28-i, pénteki zárásig kell teljesülnie. A díjat késedelmesen fizetők nem hivatkozhatnak arra, hogy a díjfizetésről nem kaptak értesítést, ennek számon tartása a szabályozás értelmében egyértelműen az ő felelősségük - mutat rá a szervezet.

A szigorú határidő az összeg biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik - figyelmeztet Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke, aki azt ajánlja, csekkes és bankkártyás fizetés esetén - utóbbi átfutási ideje szintén több nap is lehet - legkésőbb szerdáig fizessék be a díjat. A banki átutalást célszerű péntek délig elindítani, azután már csak a biztosítónál történő személyes befizetés megfelelő opció, bár utóbbi esetben probléma lehet a pénteki rövidített nyitva tartás - teszi hozzá.

Ha a befizetés nem érkezik meg időben a biztosítóhoz, a határidőt követő napon törölnie kell a szerződést, a késedelmes autósnak pedig számos szankcióval kell számolnia. Így például a díjjal nem fedezett időtartamra - ebben az esetben több mint két hónapra - fedezetlenségi díjat kell fizetnie, amelynek mértéke idén személyautóknál - teljesítménytől függően - naponta 510-1140 forint, teherautóknál pedig elérheti a napi 3940 forintot.

Ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra. Ha pedig az autós a fedezetlenség időszakában kárt okoz, nem számíthat a biztosító térítésére, pedig a kártérítés egy személyi sérülés esetén akár több tízmillió forint is lehet - mutat rá a FBAMSZ.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) felhívja a figyelmet, hogy akinek még nem rendeződött a bonus-malus fokozata, (1090 ilyen magánszemély autós szerződés van) annak a következő napokban érdemes felvennie a kapcsolatot biztosítójával. A szövetség figyelmeztet arra is, hogy az még nem mentesít a biztosítási kötelezettség alól, ha egy jármű hosszabb ideig nincs használatban, ezért ha valaki hosszabb ideig nem használja járművét, érdemes a közlekedési hatóságnál ideiglenesen kivonatnia a forgalomból.

A Mabisz adatai szerint a hazai, segédmotoros kerékpárok nélkül számított, kgfb-vel rendelkező gépjárműállomány már jóval túllépte az ötmilliót (túlnyomó részük magántulajdonban lévő személygépkocsi). Ezek közül már csak nagyjából minden ötödik (22,89 százalék) autós kgfb-szerződésének évfordulója az év első napja. A személygépkocsik esetében még alacsonyabb az arány, közel 726 ezer jármű szerződése fordult az év végén.

Tavaly év végével 141 836 gépjármű szerződése szűnt meg különböző okok miatt. A társaságok ezen belül - az értékesített gépjárművekkel együtt - 64 ezer magánszemély által üzemben tartott személyautó szerződését törölték év végével (tavalyelőtt 68 ezerét).

A Mabisz szerint az év végén biztosítót váltók autóinak jellemzően magasabb az életkora, valamint magasabb a bónusz fokozata (mintegy háromnegyedük B10 besorolású), mint az éves átlag. Kgfb-díjuk ezért jóval alatta marad a teljes gépjármű állományénak, így a biztosítói ajánlatok közötti különbségek is kisebbek, mint más időszakokban. Mivel pedig az új ügyfeleknek ugyanolyan kedvezmények járnak, mint a régebbieknek, így ezeknek is kisebb a szerepük a versenyben.

A Mabisz közleményében kitér arra, hogy a biztosítással nem rendelkező hazai gépjárművek aránya az európai átlag alatt van. A fedezetigazolás meglétével, a zöldkártya rendszerrel foglalkozó illetékes nemzetközi szervezet, a Council of Bureaux (CoB) 2018-as összehasonlító adatai szerint az akkori mintegy 5,26 milliós magyar gépjárműállományból több mint 84 ezer (1,6 százalék) nem rendelkezett biztosítással. Harminc európai állam regisztrált gépjárműállományát (körülbelül 380 millió), illetve biztosítatlan járműveit (körülbelül 11,7 millió) tekintve 3,2 százalék körüli átlagos arány alatt van.

Ez a mutató Németországban 0,01 százalék, Ausztriában 0,1 százalék, Szerbiában 0,2 százalék, Szlovéniában 0,22 százalék, Lengyelországban 0,29 százalék, Szlovákiában 1,58 százalék, míg Romániában 5,22 százalék, Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban pedig meghaladja a 6 százalékot. Ukrajnában minden tízedik gépjárművel (10,22 százalék), Portugáliában egyenesen minden harmadik-negyedikkel (28,07 százalék) történő ütközéskor számítani lehet arra, hogy vezetője nem tud felmutatni érvényes kötelező biztosítást - ismerteti közleményében a Mabisz.