A magyar felsőoktatás, ipar és kormányzati kezdeményezések egyaránt jelzik, hogy hazánk aktívan részt kíván venni ebben a forradalomban, és semmiképp sem ellenségként szeretne tekinteni az új keletű technológiára. De vajon hol tartunk most pontosan, és milyen irányokban várhatóak a legjelentősebb előre lépések?

Jelentős előrelépést tett az EU az MI szabályozásában

Az Európai Unióban az első negyedévben döntés született olyan jelentős szabályokról, amelyek meghatározzák, hogy a kormányok miként alkalmazhatják a mesterséges intelligenciát, például biometrikus megfigyelésre. Emellett arra is kitértek, hogy miként szabályozhatóak azok a mesterséges intelligencia-rendszerek, mint például a nyilvánosan hozzáférhető ChatGPT. Természetesen a szabályozás alól Magyarország sem képez kivételt.

Ezért felmerül a kérdés, hogy ezek a szabályozások hogyan befolyásolják a mesterséges intelligencia megítélését és alkalmazását az EU-tagállamokban, így hazánkban is, illetve milyen hatással lehetnek a kontinens jövőbeli AI-stratégiájára.

Bevezetnék a mesterséges intelligenciát a magyar felsőoktatásba

Magyarországon egyre több egyetem kínál az AI-al kapcsolatos kurzusokat és speciális képzéseket, amelyek az adattudomány, gépi tanulás és robotika területeire összpontosítanak. Az ilyen kurzusokat kínáló felsőoktatási intézmények között szerepel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), továbbá a Szegedi Tudományegyetem is kiemelt figyelmet fordít a mesterséges intelligencia kérdéskörére. Ezek az intézmények nem csupán oktatási, hanem kutatási központként is funkcionálnak, ahol hazai és nemzetközi projektek során új AI-alkalmazások és technológiák születnek.

Emellett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) sürgeti a mesterséges intelligencia használatának egyértelmű szabályozását a felsőoktatásban, amint az kiderült a HÖOK nemrég kiadott közleményéből. A konferencián a résztvevők hangsúlyozták, hogy az AI használatát nem szabadna tiltani a hallgatók esetén, hanem éppen, hogy előnyös lehet a hatékony tanulás szempontjából. Az ülésen felhívták a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencián alapuló eszközök egyre gyorsabban terjednek a fiatalok körében, így fontos, hogy szerepük a felsőoktatásban világosan meghatározott legyen.

Veszélyezteti hazánkat az AI?

Habár azt nem jelenthetjük ki fekete-fehéren, hogy a mesterséges intelligencia veszélyeztetné Magyarországot, árnyaltabb módon mégis láthatunk bizonytalanságot. Adott ágazatokban, például a hazai e-kereskedelemben igen nagy kárt tudnak okozni a mindenki számára elérhető generatív nyelvi modellek.

A generatív mesterséges intelligencia modellek segítségével jelentősen egyszerűsödött a webshopok lokalizálása magyarra, így bármely más nyelvre és országra. Ennek eredményeképpen az e-kereskedelem egyre inkább globalizálódik. Ezáltal a hazai kereskedőknek olyan új nemzetközi szereplőkkel kell megküzdeniük, mint a Temu, amelyre még a nagyobb vállalatok sem készültek fel kellőképpen.

Három hónap alatt 1,25 millió vásárló, 1,5 millió rendelés és körülbelül 22,5 milliárd forintos forgalom keletkezett – olvasható a GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körképének negyedéves jelentésében. A 2023 szeptemberében Magyarországra érkezett kínai piactér-webshop, a Temu rendkívül gyorsan és messzire jutott hazánkban.