Az adatok azt mutatják, hogy hatékonyabb lett a bűnüldözés munkája - idézi Ibolya Tibort csütörtöki számában a Magyar Idők.
A fővárosi főügyész hangsúlyozza, hogy az országos bűnügyi adatok értékelése nem lehet a feladata, annyit ugyanakkor - többek között Polt Péter legfőbb ügyész közlése alapján - elmondott, hogy míg 2013-ban 1105 korrupciós bűncselekményt regisztráltak, addig tavaly 3269 ilyen bűntettet. Budapest adatai hasonlóan alakultak, a fővárosban is több korrupciós ügyet jegyeztek fel 2014-ben, mint egy évvel korábban - tette hozzá.

Ibolya Tibor hangsúlyozta, hogy minél hatékonyabban lépnek fel a korrupcióval szemben, annál több ügyre derül fény, aminek következtében több ügy kerül be a bűnügyi statisztikába. A számszaki növekedés tehát elsősorban a hatékonyabb felderítés következménye - tette hozzá, miközben arra is kitért: nem állítja, hogy Magyarországon nincs, vagy csökkenne a korrupció, csak annyit mond, hogy mértéke nem ezekből a számokból derül ki. Megítélése szerint a korrupció mértéke valószínűleg nem tér el nagyságrendekkel a térség hasonló politikai és gazdasági berendezkedésű országainak mutatóitól - fogalmazott.

A fővárosi főügyész lehetetlen állapotnak nevezete, hogy rendszeresen az ügyészségen és a legfőbb ügyészen kérik számon a korrupcióellenes harc hatékonyságát, ugyanis - szavai szerint - a hatékonyság legkevésbé az ügyészi szervezeten múlik. Magyarázatként elmondta, hogy a korrupció bizonyításának gyakorlatilag egyetlen lehetséges módja a valós idejű felderítés, majd ehhez kapcsolódóan megemlítette, hogy a bűnüldözési célú felderítés jelenleg nem a büntetőeljárási törvényben, hanem a rendőrségi és más jogszabályokban szerepel. Miközben a felderítés az ügyészség előtt nem mindig és nem teljes körűen ismert, addig a bizonyítékok elégséges voltának megítélése kizárólag az ügyész felelőssége - hívta fel a figyelmet. Ebből csak az következhet, hogy a bűnüldözési célú felderítést a jövőben a büntetőeljárási törvényben kellene szabályozni, másképpen a korrupció felderítésének eredményéért vagy éppen eredménytelenségéért az ügyészség nem tud felelősséget vállalni - jelentette ki.

Ibolya Tibor arra is kitért, hogy a jelenlegi feladatmegosztásban a korrupciós felderítés szétforgácsolódik több szervezet, például a Nemzeti Védelmi Szolgálat, rendőrség és a NAV között. Szerencsésebb és bizonyosan hatékonyabb lenne egységesen kezelni a kérdést, a lényeg azonban az, hogy az ügyész felügyeleti és rendelkezési jogot kapjon az eljárásnak már ebben a szakaszában is - mondta.